FRANCIAORSZÁG

Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság, Nyugat-Európában található  alkotmányos egységi köztársaság, félelnöki rendszerrel. A tengeren túl és más kontinenseken, valamint az Indiai-, a Csendes- és az Atlanti-óceánban is rendelkezik területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l’Hexagone (magyarul a hatszög) néven.
Nyugat-Európa legnagyobb országa és Európában (Oroszország és Ukrajna után) a 3. legnagyobb  és 11 035 000 km² -ével az Egyesült Államok (11 351 000 km²) mögött a világon a második legnagyobb kizárólagos kereskedelmi övezet.

Az utóbbi 500 évben Franciaország Európában és az egész világon is mindig erős kulturális, gazdasági, katonai és politikai befolyással bírt. A XVII. és XVIII. században Franciaország Észak-Amerika és Dél-Kelet Ázsia nagy részét gyarmatosította és a XIX. és XX. században Franciaország a kor második leghatalmasabb gyarmattartó birodalmát építette ki. Megszerezte Közép-, Észak- és Nyugat-Afrika és Dél-Kelet Ázsia nagy részét és a Karib-tenger, valamint a Csendes-óceán sok szigetét is.

Legfőbb eszméit a Emberi és polgári jogok nyilatkozata tartalmazza. Franciaország alkotmánya szerint oszthatatlan, laikus, demokratikus és szociális köztársaság. A világ egyik legfejlettebb országa, a GDP-ben mérve a világ 5. leghatalmasabb gazdasága, a vásárlóerő-paritás tekintetében 9. a világon, a nominális GDP-t figyelembe véve pedig Európa 2. gazdasága. A háztartások összvagyonát tekintve Európa leggazdagabb nemzete és a negyedik legmódosabb a világon. Magas az életszínvonal, az állami oktatás jó színvonalú és az ország polgárai a világon az egyik leghosszabb várható élettartammal büszkélkedhetnek.
Az Egészségügyi Világszervezet Franciaországot a világon a legjobb egészségügyi ellátást nyújtó államaként tartja számon. A Föld leglátogatottabb országa is egyúttal, évente 83 millió turistát fogad.

Éghajlat:

Franciaországban alapvetően háromféle – óceáni, kontinentális és mediterrán – éghajlat található. Az ország nyugati részét fedő óceáni éghajlatot alacsony hőingás, jelentős mennyiségű csapadék, hűvös nyarak, hűvös, de ritkán hideg telek jellemzik. A szárazföldi éghajlattal elsősorban Közép- és Kelet-Franciaországban találkozunk, ahol a nyugatinál melegebbek a nyarak és hidegebbek a telek, bőséges a csapadék, télen pedig jelentős mennyiségű hó hullik, különösen a magasabb vidékeken. A mediterrán éghajlat (a dél-nyugati hegyeket kivéve) Franciaország déli vidékein  enyhe teleket, meleg nyarakat hoz és korlátozott mennyiségű csapadék jellemzi. Párizsban az évi középhőmérséklet 11° C, Nizzában pedig 15° C. Közép- és Dél-Franciaországban az évi csapadékszint alacsony és mérsékelt, Párizsban 68 cm, Bordeaux-ban 100 cm. Bőséges csapadék hullik azonban Bretagne-ban, az ország északi partvidékén és a hegyvidékeken, ahol  mennyisége a 112 cm-t is elérheti.

Gazdaság:
Az iparilag legfejlettebb országokat tömörítő Hetek (korábban G8) csoportjába tartozik. 2015-ben a GDP-t figyelembe véve a Föld kilencedik,  Németországot és az Egyesült Királyságot is megelőzve, Európa második legnagyobb gazdaságát tudhatta magának. A világ 500 legnagyobb vállalata közül 31 francia, a „Fortune Global 500” listája szerint a világviszonylatban 4. és Németországot és az Egyesült Királyságot is megelőzve Európában az első. Franciaország 11 másik Európai Uniós tagállamhoz csatlakozva 1999. január 1-jén bevezette az eurót, amelynek célja a Francia Frank végleges helyettesítése volt 2002 elejére.

A pénzügyi szolgáltatások, a bank- és a biztosítási szektor a francia gazdaságot szintén jelentős bevételekhez juttatja. A legfontosabb francia pénzintézetek a BNP Paribas és a Crédit Agricole, amelyeket 2010-ben a világon az első és hatodik legnagyobb bankként tartottak számon (az eszközök szerinti rangsorolásban), míg a Société Générale csoport 2008-2009-ben 8. volt világviszonylatban.
A nukleáris energia területén végrehajtott számos beruházásnak köszönhetően Franciaország a világ hét iparilag legfejlettebb hatalma közül a legkevesebb szén-dioxidot bocsátja ki.

Franciaország mindig is jelentős mezőgazdasági termelő volt.

Egészségügy:
Az Egészségügyi Világszervezet a franciaországi egészségügyi ellátást 1997-ben, majd 2000-ben is világelsőnek választotta. Az egészségügyi kezelések általában ingyenesek olyan krónikus betegségekben szenvedők részére, mint a rák, az AIDS vagy a cisztás fibrózis. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 79,4 év és a nőknél 85,5 év, amely Európában az egyik legmagasabb. Franciaországban az 1 000 főre eső orvosok száma 3,2. 2013-ban Franciaországban a GDP-ből az egészségügyre fordított kiadások aránya (a tőkeberuházásoktól eltekintve) 10, 9 % volt. Az ország 2013-ban fejenként 4124 USD -nak megfelelő összeget költött egészségügyre, míg az OECD átlag 3453 USD volt.

Kultúra:

Franciaország századok óta a kulturális fejlődés központja. Számos francia művész tartozott korának leghíresebbjei közé és az ország világszerte ismert gazdag kulturális hagyományairól.

A történelmi műemlékként védett 43.180 épület elsősorban rezidenciákat (számos kastélyt) és vallási épületeket (székesegyházak, bazilikák, templomok, stb.), de szobrokat, emlékműveket és parkokat is magában foglal. Az UNESCO 41 franciaországi helyszínt vett fel a Világörökségi Listára.

Művészetek:
A franciák művészetét gazdagítják az ország különböző földrajzi területeiről származó képzőművészeti alkotások (építészet, fafaragás, textil és kerámia). A francia képzőművészet az ó-román művészeti stílussal kezdődik, amelyet a román majd gótikus stílus követett, de léteznek olyan tanulmányok, mint André Chastel L’Art Français című műve, amelyek az őskori, a kelta és a római kori művészetről értekeznek.

Zene:

Franciaországban a zenei alkotás gyökerei a középkorig vezethetőek vissza, aranykorát pedig a XVII. században XIV. Lajos idején élte, aki számos zenészt és zeneszerzőt alkalmazott a királyi udvarban. Ebben az időszakban a zeneszerzők körül a legismertebbek: Marc-Antoine Charpentier, François Couperin, Michel-Richard Delalande, Jean-Baptiste Lully és Marin Marais, akik mind a királyi udvarban alkottak. A Napkirály halála után a francia zenei alkotás elvesztette dinamizmusát, de a következő században Jean-Philippe Rameau zenéje szintén elismerésnek örvendett és máig is ő az egyik legismertebb francia zeneszerző.

A francia klasszikus zene virágzott a XIX. és XX. században a romantikus irányzatot képviselő olyan opera-zeneszerzőkkel, mint Hector Berlioz, Georges Bizet, Gabriel Fauré, Charles Gounod, Jacques Offenbach, Édouard Lalo, Jules Massenet és Camille Saint-Saëns. Ezen időszak jelentette az operák aranykorát és az országban a „bouffon” opera, a balett-, valamint a komikus opera is igen népszerűek voltak. A modern klasszikus zene hírnökei érkeztek meg aztán Érik Satie, Francis Poulenc, Maurice Ravel és Claude Debussy személyében, akik új zenei formákat hoztak létre. A XX. század közepén a kortárs klasszikus zene fejlődésében Maurice Ohana, Pierre Schaeffer és Pierre Boulez játszottak igen nagy szerepet.

Irodalom:
Irodalmuk a franciák büszkeségének tárgya marad századokon keresztül, hiszen remekművei a nyugati irodalom legjobb és legbefolyásosabb darabjai közé tartoznak. A kor legfontosabb alkotói voltak Alexandre Dumas (A három testőr és Monte-Cristo grófja), Jules Verne (Húszezer mérföld a tenger alatt), Émile Zola (A Rougon-Macquart család regényciklusa), Honoré de Balzac (Emberi színjáték), Guy de Maupassant, Théophile Gautier és Stendhal (Vörös és fekete, A pármai kolostor), írásaik Franciaországban és az egész világon is a legismertebb művek közé tartoznak.

A Goncourt-díjat, amely egy francia irodalmi díj, először 1903-ban osztották ki. A XX. század legkiemelkedőbb írói Marcel Proust, Louis-Ferdinand Céline, Albert Camus és Jean-Paul Sartre. Antoine de Saint Exupéry „A kis herceg” megírásával évtizedeken keresztül népszerű maradt mind a gyermekek, mind a felnőttek körében a világ minden táján. A francia alkotók több Nobel-díjat kaptak, mint bármely más nemzet a világon.

A modern filozófia Franciaországban a XVI. században jelent meg és René Descartes, Blaise Pascal és Nicolas Malebranche nevéhez fűződik. A görög és római kort követő hanyatlás után Descartes új dinamikát adott a nyugati filozófiának. „Az elmélkedések az első filozófiáról” megváltoztatta a filozófiai gondolkodást és alapproblémákat vetett fel  Spinoza, Leibniz, Hume, Berkeley és Kant számára.

A XVIII. század során a francia filozófusok a Felvilágosodás korának egyik legjelentősebb művét alkották meg. Montesquieu báró „A törvények szelleméről” című művében a hatalommegosztás elvéről értekezik, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban történő első alkalmazását követően minden liberális demokráciában bevezettek. Jean-Jacques Rousseau „A társadalmi szerződés”-ben kritizálja az európai monarchiák isteni eredetét és nyíltan hirdeti a népfelség elvét. Voltaire a Felvilágosodást az egyház dogmái és a francia intézmények ellen megfogalmazott kritikájával testesíti meg, ugyanakkor olyan állampolgári jogokat véd, mint a szabad vallásgyakorlás és a nyilvános tárgyaláshoz való jog.

A XX. század elején a francia spiritualista gondolkodókat – Maine de Biran, Henri Bergson és Louis Lavelle – olyan angol-szász gondolkodók befolyásolták, mint az amerikai Charles Sanders Peirce és William James, és az angol Alfred North Whitehead.
A XX. század elején a posztmodern filozófia Franciaországban olyan jelentős posztstrukturalista gondolkodókkal kezdődött, mint Jean-François Lyotard, Jean Baudrillard, Jacques Derrida, Jacques Lacan, Michel Foucault és Gilles Deleuze. A posztmodern filozófiára úgy is tekinthetünk, mint a hagyományos nyugati gondolkodásmód kritikájára, a meta-elbeszélésekkel, narratívákkal szembeni bizalmatlanságra, amelyet erősen befolyásol a strukturalizmus, a fenomenológia és az exisztencializmus.

Gasztronómia:
A francia konyhát a világ egyik legjobbjaként tartják számon. Rendkívül változatos és nagy hatást gyakorolt a többi nyugati konyhára. A hagyományos receptek régiók szerint változnak: az ország északi részén vajjal főznek-sütnek, míg délen az olívaolajat részesítik előnyben. Minden egyes francia régiónak megvan a maga ikonikus, hagyományos különlegessége: Cassoulet Dél-Nyugaton, Choucroute Elzászban, Quiche Lotaringiában, Boeuf bourguignon Burgundiában, Tapenade Provence-ban, stb. Franciaország leg(el)ismertebb termékei a borok, beleértve a Champagne-t, a Bordeaux-t, a Bourgogne-t és a Beaujolais-t, valamint a  sajtok széles palettáját, úgy mint a Camembert, a Roquefort és a Brie. Több mint 400 féle létezik belőlük.

A francia konyhára úgy is tekintenek, mint a francia életminőség és az ország vonzerejének  lényeges elemére. A Guide Michelin 2006-ban 620 csillagot adományozott francia éttermeknek; abban az évben többet, mint bármely más országnak. Az is igaz, hogy Franciaországban a Guide Michelin több éttermet látogat meg, mint bármely más országban. (2010-ben, Japán kapott még annyi csillagot, mint Franciaország, ugyanakkor a Michelin ellenőrök fele ott dolgozik.)


Sport:

Franciaországban a legnépszerűbb sportágak a futball, a judo, a tenisz és a kosárlabda. Az 1938-ban és 1998-ban megrendezett FIFA Labdarúgó-világbajnokságnak, valamint 2007-ben a XV-ös Rögbi Világbajnokságnak is Franciaország adott otthont. A párizsi Stade de France az ország legnagyobb stadionja és 1998-ban itt rendezték meg a Labdarúgó-világbajnokságot, valamint 2007 októberében a XV-ös Rögbi Világbajnokságot is.
A világ legrangosabb országúti kerékpárversenyére, a Tour de France-ra is Franciaországban kerül sor. A Le Mans-i 24 órás autóverseny is a gallok otthonában, Sarthe megyében zajlik. Francia-honban kerül megrendezésre számos olyan híres tenisztorna is, mint a Paris Masters és a French Open, amely egyike a négy Grand Slam tornának.

Franciaország szorosan kötődik a Modern Olimpiai Játékokhoz; egy francia arisztokrata, Pierre de Coubertin báró ötletére elevenítették fel a XIX. század végén a Játékokat. Miután az Ókori Olimpiai Játékok görög gyökereire való tekintettel az első játékokat Athénnak ítélték, 1900-ban Párizs rendezhette a 2. Játékokat. Párizs egyúttal otthont adott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is, annak Lausanne-ba történő átköltözése előtt. Az 1900-as Játékok óta, Franciaország négy alkalommal rendezhetett Olimpiát: 1924-ben a Nyári Olimpiai Játékoknak Párizs adott otthont, három alkalommal pedig (1924 Chamonix-ban, 1968 Grenoble-ban és 1992-ben Albertville-ben) Téli Olimpiai Játékok házigazdája volt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan is bejelentette, hogy a 2024-es Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát Párizsnak ítélte.

Labdarúgó-csapata a világ egyik legjobbja, különösen a XXI. század fordulóján, hiszen megnyeri az 1998-as FIFA Világbajnokságot, majd 2006-ban a 2. helyet szerzi meg, az 1984-es és 2000-es Európa Bajnokságon pedig szintén a franciák győzedelmeskednek. A francia labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztálya a Ligue 1.

A XV-ös Rögbi szintén nagyon népszerű, különösen Párizsban és Dél-Nyugat Franciaországban. A 13-as Rögbit (Rugby League) különösen olyan déli városokban játsszák előszeretettel, mint Perpignan és Toulouse. A Catalans Dragons csapata jelenleg az európai első osztályt jelentő Szuper-Ligában játszik. Az „Élite 1” rögbibajnokság a franciaországi liga rögbi klubjainak profi versenye.

Az utóbbi évtizedekben, Franciaország több olyan kiváló kosárlabda-játékost nevelt ki, akik a világ élvonalához tartoznak. Közülük is legismertebb talán Tony Parker.
Franciaország kosárlabda-csapata a 2011-es EuroBasket-en ezüst érmet nyertek, amely 60 év óta a legjobb teljesítményük volt. A nemzeti csapat 2 olimpiai ezüsttel büszkélkedhet, egyiket 2000-ben, másikat 1948-ban szerezték.

Megélhetési költségek:

Élelem:

• ïEgy tál étel egy nem drága étteremben: 15-18€
• ïGyorséttermi menü: 8€
• ï1 liter tej: 0.95€
• ïFriss fehér kenyér: 1.23€
• ï1 Üveg ásványvíz (1.5 l): 0.68€
• ï1 kg csirkemell: 9.79€
• ï1 kg narancs: 2.12€
• ï1 kg burgonya: 1.45€

Közlekedés:

• ïHavi bérlet a helyi tömegközlekedési eszközökre : 54.35€
• ï1 km taxi – normál tarifa: 1.88€
• ï1 liter gázolaj: 1.37€

Közüzemi díjak:

• ïHavi költségek: 110€
• ï1 perc feltöltőkártyás mobiltelefonon: 0.23€
• ïInternet-hozzáférés: 28€

Szabadidő:

• ïFelnőtt havi bérlet konditerembe: 43€
• ïTeniszpálya bérlése hétvégén egy órára: 16.1€
• ï1 mozijegy: 10€

Lakásbérlés:

• ïGarzonlakás bérlése havonta 400-500€.
• ï3 szobás lakás bérlése: havonta kb. 600-700€

Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne olcsóbban lakást találni! A kisebb és közepes méretű vidéki városokban az árak alacsonyabbak.

Adózás:
A francia adózási rendszer eltér a Közép- és Kelet-Európában megszokottaktól. Franciaországban 18% automatikusan levonásra kerül minden hónapban a bruttó munkabérből (társadalombiztosítási hozzájárulás stb.) és az adófizetők évente egyszer fizetik meg az „IRPP” (Impôt sur le Revenu des Personnes Physiques)-nek nevezett személyi jövedelemadót, amely 10-15% további levonást jelent a bruttó bérből és amely mértéke az adófizető személyes és családi helyzete alapján kerül meghatározásra (munkabér, családi állapot, gyermekek száma, stb.)

Bizonyos olyan jövedelmek, mint a munkabér, nyugdíj, bérbeadásból származó jövedelem és egyéb befektetésekből származó bevételek 0 és 45% közötti progresszív adókulcs szerint adókötelesek.

Jelöltjeink átlagosan 35% adót fizetnek.

BLOG